PSD3 és PSR: mit hoz a magyar vállalkozásoknak az uniós pénzforgalmi reform, amely még végső elfogadásra vár
A PSD3 és PSR csomag, vagyis az Európai Unió harmadik pénzforgalmi irányelve és új pénzforgalmi rendelete 2026. október végén még nem lépett hatályba: a szövegről az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa 2025 novemberében politikai megállapodást kötött, a Tanács első olvasatbeli álláspontja 2026. október 21-én elkészült, a végső elfogadás és a kihirdetés azonban még hátravan. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) előrejelzése szerint az új szabályokat várhatóan 2028 második felétől kell alkalmazni, és a csomag a kedvezményezett nevének és számlaszámának kötelező egyeztetését minden átutalásra kiterjesztené, átláthatóbbá tenné a kártyaelfogadási és ATM-díjakat, valamint a megszemélyesítéses csalásoknál a pénzforgalmi szolgáltatókra hárítaná a fogyasztó kárának megtérítését. Ami alább következik, az a megállapodott, de formálisan még el nem fogadott szöveget írja le, ezért részleteiben változhat.
Hol tart most a PSD3 és a PSR elfogadása?
A csomag a jogalkotás utolsó szakaszában van, de 2026. október 27-én még nem jelent meg az Európai Unió Hivatalos Lapjában, így jogilag továbbra is javaslatnak számít. Az eddigi lépések: 2023. június 28-án az Európai Bizottság benyújtotta a PSD3 és a PSR javaslatát; 2025. november 27-én a Tanács és a Parlament bejelentette a politikai megállapodást; 2026. április 22-én a Coreper, 2026. május 5-én pedig a Parlament ECON bizottsága jóváhagyta a szöveget; 2026. október 21-én elkészült a Tanács első olvasatbeli álláspontja (8543/26 és 8535/26 dokumentum). Várhatóan 2026 negyedik negyedévében következik a formális elfogadás és kihirdetés, az új szabályok alkalmazása pedig az MNB előrejelzése szerint 2028 második felében indulhat.
A Tanács álláspontjának szövege szerint a rendeletet a hatálybalépése után 21 hónappal kellene alkalmazni, a kedvezményezett-ellenőrzésre vonatkozó cikkeket pedig 27 hónappal, az irányelvet ugyancsak 21 hónap alatt kell a tagállamoknak átültetniük. A pontos naptári dátum tehát attól függ, mikor jelenik meg a két jogszabály a Hivatalos Lapban.
A PSD3 irányelv és a PSR rendelet 2026 októberében még végső elfogadásra és kihirdetésre vár: a politikai megállapodás 2025 novemberében megszületett, a Tanács első olvasatbeli álláspontja 2026. október 21-én elkészült, az alkalmazás kezdetét az MNB 2028 második felére várja. A csomag minden átutalásra (forintra is) kiterjesztené a név–számlaszám egyeztetést, egyértelművé tenné a kereskedői kártyaelfogadási díjakat, és megszemélyesítéses csalásnál a fogyasztók kárát a szolgáltatókra hárítaná.
Mi a különbség a PSD3 irányelv és a PSR rendelet között?
A PSD3 irányelv a pénzforgalmi és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények engedélyezését és felügyeletét szabályozza, míg a PSR rendelet a napi pénzforgalmi szabályokat, például a tájékoztatást, a felelősséget és a csalásmegelőzést rögzíti, és minden tagállamban közvetlenül alkalmazandó. A Bizottság 2023-as javaslata azért bontotta ketté a szabályozást, mert a jelenlegi PSD2 irányelvet minden tagállam a saját jogába ültette át, és ez eltérő értelmezésekhez vezetett.
Az MNB 2026-os jelentése szerint ez a váltás önmagában is jelentős, mert a pénzforgalmi szolgáltatások szabályai a jövőben nem a hazai törvényekben, hanem egy egységes uniós rendeletben jelennek meg, így megszűnnek a tagállamok közötti értelmezési különbségek. Az engedélyezés és a felügyelet viszont irányelvi szinten marad, ezért ebben a körben a magyar jogalkotásnak továbbra is lesz feladata.
A rendelet a nyílt bankolást is megerősítené, mert a számlavezető bankok nem gördíthetnének technikai akadályt a számlainformációs és fizetéskezdeményezési szolgáltatók elé, és az MNB összefoglalója szerint olyan felületet is biztosítaniuk kell majd az ügyfeleknek, ahol azok egy helyen kezelhetik a harmadik feleknek adott hozzájárulásaikat. A jegybank azt is kiemeli, hogy az alternatív vitarendezésben, Magyarországon a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásában való részvétel kötelezővé válna a pénzforgalmi szolgáltatók számára, ami a viták gyorsabb, bíróság nélküli rendezését segítheti.
Hogyan változik a csalásmegelőzés, és mit jelent a csomag a kereskedőknek?
A csalásmegelőzésben az egyik legnagyobb változás, hogy a PSR minden átutalásnál kötelezővé tenné a kedvezményezett nevének és számlaszámának egyeztetését, és a szolgáltatók felelősségét is bővítené. A szabály ma az euróátutalásokra már létezik, mert az azonnali euróátutalásokról szóló uniós rendelet előírja, de az MNB szerint a hazai pénzforgalmi szolgáltatókra ez csak 2027-től kötelező, a PSR pedig a forintban indított utalásokra is kiterjesztené. Ha a megadott név és számlaszám nem egyezik, a rendszer még a jóváhagyás előtt figyelmeztet, ami a hamis számlás csalásoknál különösen fontos egy cégnek.
A Tanács álláspontja szerinti szöveg ezt három további elemmel egészíti ki: 1) Költési limitek: a szolgáltatónak fel kell kínálnia az utalási limit beállítását, és ha a limitet távolról emeled, az emelés négyórás késleltetéssel lép életbe, amelyet viszont kikapcsolhatsz. 2) Megszemélyesítéses csalás: ha valaki a bankod nevében, annak csatornáit utánozva vesz rá egy fizetésre, a szolgáltató a fogyasztónak a teljes összeget köteles visszatéríteni (15 munkanapon belül), ha a fogyasztó haladéktalanul jelezte a csalást és rendőrségi feljelentést tett. 3) Online platformok: a nagyon nagy online platformok és keresőmotorok csak engedéllyel rendelkező pénzügyi szolgáltató hirdetését jelentethetik meg.
Fontos különbség a vállalkozásoknak, hogy a megszemélyesítéses csalásnál előírt visszatérítés a szöveg szerint csak a fogyasztót illeti meg, ezért egy cégnek a saját belső ellenőrzése marad az elsődleges védelem. Az MNB 2026-os jelentése szerint a csalók egyre inkább a vállalati ügyfeleket célozzák, a vállalati átutalásos visszaélések 2025-ben 4,9 milliárd forintot tettek ki.
A kereskedőknek a csomag elsősorban átláthatóbb díjakat, egyértelműbb számlakivonatot és új szolgáltatási lehetőséget hozna: a kártyás fizetést biztosító szolgáltatóknak egyértelműen közölniük kell a kereskedői díjaikat, a kereskedőnek pedig gondoskodnia kell arról, hogy a vásárló bankszámlakivonatán ugyanaz a kereskedelmi név jelenjen meg, amelyet az üzletben lát. A bolti készpénzfelvétel a PSD3 szövege szerint önkéntes lehetőség lenne: az üzlet vásárlás nélkül is adhatna ki készpénzt erős ügyfél-hitelesítés mellett, alkalmanként legfeljebb 150 euró értékben. Emellett a nem banki pénzforgalmi szolgáltatók az MNB szerint 2025 óta bármely uniós kijelölt fizetési rendszerhez csatlakozhatnak.
Így alakulnak a főbb változások a jelenlegi PSD2 szabályozáshoz képest a megállapodott szöveg alapján:
| Terület | Jelenlegi helyzet (PSD2 alapján) | A megállapodott szöveg szerint (javaslat) |
|---|---|---|
| Jogi forma | irányelv, tagállami átültetéssel | a napi szabályok közvetlenül alkalmazandó rendeletben (PSR) |
| Név és számlaszám egyeztetése | euróutalásra a SEPA-rendelet írja elő, hazai szolgáltatóknak 2027-től | minden átutalásra kiterjedne, forintra is |
| Kereskedői díjak | tájékoztatást a bankközi díjakról szóló (EU) 2015/751 rendelet ír elő | egyértelmű díjközlés a kártyaelfogadó szolgáltatótól |
| Készpénz a boltban | a PSD2 a vásárláshoz kapcsolt készpénzkiadást (cashback) kezeli | vásárlás nélküli készpénzfelvétel, legfeljebb 150 euró |
| Megszemélyesítéses csalás | a PSD2-ben nincs rá külön visszatérítési szabály | teljes visszatérítés fogyasztónak, feltételekkel |
Forrás: Tanács, 8543/26 és 8535/26, 2026, MNB, 2026.
Gyakori kérdések és tételes válaszok a témában
Hatályos már a PSD3 és a PSR?
Nem. 2026. október 27-én a két jogszabály még nem jelent meg az Európai Unió Hivatalos Lapjában, a politikai megállapodás megvan, a Tanács első olvasatbeli álláspontja 2026. október 21-én elkészült, a formális elfogadás azonban még hátravan.
Mikortól kell alkalmazni az új szabályokat?
A Tanács álláspontja szerint a PSR-t a hatálybalépés után 21 hónappal, a kedvezményezett-ellenőrzést 27 hónappal kellene alkalmazni. Az MNB előrejelzése szerint ez várhatóan 2028 második felét jelenti.
Mi a különbség a PSD3 és a PSR között?
A PSD3 irányelv a pénzforgalmi és elektronikuspénz-kibocsátó intézmények engedélyezését és felügyeletét szabályozza, és tagállami átültetést igényel. A PSR rendelet a napi pénzforgalmi szabályokat rögzíti, és minden tagállamban közvetlenül alkalmazandó.
Megtéríti a bank a cégem kárát, ha a bank nevében csapnak be?
A megállapodott szöveg szerint a megszemélyesítéses csalásnál előírt teljes visszatérítés a fogyasztókat illeti meg, nem a vállalkozásokat. Egy cégnek ezért a belső jóváhagyási folyamatok és az utalási limitek jelentik az elsődleges védelmet.
Mire készülj fel már most?
5 lépés vállalkozásoknakForrások
- Európai Unió Tanácsa: Payment services: Council and Parliament agree to step up the fight against fraud and increase transparency (sajtóközlemény), 2025
- Európai Parlament: Payment services deal: More protection from online fraud and hidden fees (sajtóközlemény), 2025
- Európai Unió Tanácsa: 8543/26, a Tanács első olvasatbeli álláspontja a pénzforgalmi rendeletről (PSR), 2026
- Európai Unió Tanácsa: 8543/26 ADD 1 REV 1, a Tanács indokolása és az eljárás menete, 2026
- Európai Unió Tanácsa: 8535/26, a Tanács első olvasatbeli álláspontja a PSD3 irányelvről, 2026
- Európai Bizottság: Payment services (a PSD3 és PSR javaslat és a jogalkotás állása), 2023–2025
- Magyar Nemzeti Bank: Fizetési rendszer jelentés 2026, 3.6. fejezet, 2026