Chargeback, adathalászat, hamis számlaszám: így védd a bevételed 2026-ban

Kiberbiztonság és Kockázat KÖZZÉTÉVE: 2026. AUGUSZTUS 21. — OLVASÁSI IDŐ: 6 PERC

Chargeback, adathalászat, hamis számlaszám: így védd a bevételed 2026-ban

A chargeback (visszaterhelés) elleni védekezés alapja a pontos bizonylatolás, a nagyobb pénzügyi kockázat azonban 2026-ban már nem a kártyás vitákban, hanem a cégeket célzó átutalásos csalásokban van. A Magyar Nemzeti Bank 2026. szeptemberi adatai szerint 2026 második negyedévében a vállalati szektorban az átutalásos visszaélések száma és értéke is több mint kétszeresére nőtt az előző negyedévhez képest, miközben a személyes jelenlétes kártyás fizetés a legbiztonságosabb csatornák egyike maradt. A jó hír az, hogy mindkét fronton néhány egyszerű, következetesen betartott szabály adja a védelem nagy részét.

Digitális pénzügyi biztonság, adathalászat elleni védelem és chargeback
Kulcsmutatók az EBA/EKB 2025-ös csalási jelentéséből és a Pft. szabályaiból
0,007% vs 0,091% A személyes jelenlétes kártyás fizetés csalási aránya (0,007%) tizenharmada a távolinak (0,091%)
13 hó / 56 nap A Pft. szerinti helyesbítési (13 hónap) és visszatérítési (56 nap) határidők kártyás terhelésnél
85% / 74% Az átutalásos csalások 85%-át az ügyfél viseli, 74%-ukat a fizető fél manipulálása okozza
Lényeg 30 másodpercben — Közvetlen szakmai válasz ELLENŐRZÖTT ADATOK: 2026. AUGUSZTUS 21.

Az EBA és az EKB 2025. decemberi közös jelentése szerint a személyes jelenlétes (terminálos) kártyás fizetések csalási aránya értékben mindössze 0,007%, míg a távoli kártyás fizetéseké tizenháromszor magasabb (0,091%). A vállalkozásokat érintő legnagyobb pénzügyi kockázatot a cégeket célzó átutalásos csalások és számlaszám-módosítások jelentik (amelyeknél a kár 85%-át a felhasználók viselik), míg a kártyás visszaterhelések (chargeback, Pft. 13 hónapos / 56 napos szabályok) ellen a pontos bizonylatolás véd.

Miért biztonságosabb a személyes, terminálos kártyás fizetés?

A terminálon, a vásárló jelenlétében indított kártyás fizetésnél nagyságrenddel kisebb a csalás aránya, mint a távolról indított kártyás fizetéseknél. Az Európai Bankhatóság és az Európai Központi Bank 2025. decemberi közös jelentése szerint 2024-ben az Európai Gazdasági Térségben a nem távoli kártyás fizetések csalási aránya értékben 0,007 százalék volt, a távoliaké 0,091 százalék, vagyis tizenháromszor magasabb.

Ugyanez a jelentés azt is mutatja, hogy a távoli kártyás fizetések a kártyás forgalom értékének csak mintegy 28 százalékát adták, a kártyás csalások értékének viszont nagyjából 83 százaléka itt történt. A jelentés szerint ebben szerepe van az erős ügyfél-hitelesítésnek és a chipes kártyák nemzetközi szabványának (EMV), amely többek között a hamisított kártyákkal elkövethető csalások terét szűkítette.

Mindez annak ellenére igaz, hogy az érintésmentes fizetésnél kis összegnél az erős ügyfél-hitelesítés el is maradhat: a jelentés szerint 2024-ben az elektronikusan indított kártyás fizetéseknek darabszámban csak mintegy 40 százalékát hitelesítették így, főként az érintésmentes fizetések miatt. A kockázat tehát ritkán a kasszánál jelentkezik, sokkal inkább ott, ahol a kártya és a vásárló nincs jelen: webes rendelésnél, telefonon bemondott kártyaadatnál, illetve a vállalkozás adminisztrációját célzó megtévesztő leveleknél és hívásoknál.

Mi az a chargeback, és meddig vitathatja a vásárló a terhelést?

A chargeback az a vitarendezési eljárás, amelyben a kártyabirtokos a kibocsátó bankján keresztül visszakéri egy kártyás fizetés összegét, és ilyenkor a kereskedőnek kell igazolnia, hogy a teljesítés megtörtént. Magát az eljárást a nemzetközi kártyatársaságok szabályai rendezik, ezért a kereskedőre irányadó határidőket és teendőket az elfogadói szerződésed és a szolgáltatód tájékoztatója tartalmazza.

A vásárló jogait közben a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (Pft.) rögzíti. A jóvá nem hagyott vagy hibásan teljesített fizetés helyesbítését a 42. § (1) bekezdés szerint haladéktalanul, de legfeljebb a terhelést követő tizenharmadik hónapig lehet kérni. Ha a vásárló jóváhagyta a fizetést, de a jóváhagyáskor a pontos összeg nem volt ismert, és a terhelés meghaladta az észszerűen elvárhatót, a 46. és 47. § alapján a terheléstől számított 56 napig kérhet visszatérítést. Jóvá nem hagyott fizetésnél a vásárló bankja a 44. § (1) bekezdés szerint főszabályként legkésőbb a bejelentést követő munkanap végéig visszatéríti az összeget, kivéve, ha észszerű okból csalásra gyanakszik.

Létezik az úgynevezett barátságos csalás is, amikor a vásárló átvette az árut vagy igénybe vette a szolgáltatást, mégis vitatja a terhelést. Ez ellen nem technológia, hanem dokumentáció véd: 1) Személyes fizetésnél: a terminál által kiadott sikeres tranzakciós bizonylat és a hozzá tartozó nyugta vagy számla. 2) Webes fizetésnél: az erős ügyfél-hitelesítéssel jóváhagyott fizetés naplója, a rendelés visszaigazolása és a futárszolgálat átvételi igazolása. 3) Szolgáltatásnál: az igénybevételt igazoló dokumentum, például foglalási visszaigazolás vagy aláírt teljesítési lap.

Pénzforgalmi kockázatok és csalási arányok (EBA / EKB és MNB adatok alapján) Átutalásos csalások ügyfélterhe85%Védelem: Külön csatornán (telefonon) történő visszahívásFizető fél manipulálása (CEO / BEC)74%Védelem: Kettős jóváhagyás új kedvezményezetteknélTávoli kártyás csalások aránya0,091%Védelem: Erős ügyfél-hitelesítés (SCA) + átvételi igazolásSzemélyes POS-terminál csalási arány0,007%Védelem: EMV chip + terminálbizonylat megőrzése (13 hó)

Mekkora veszély a hamis számlaszám-módosítás, és merre tart a védekezés?

A hamis számlaszám-módosítás és a vezetők nevében küldött fizetési kérés ma az egyik legsúlyosabb kockázat a vállalkozásoknak, mert az átutalásos csalás kárát jellemzően a megtévesztett ügyfél viseli. A Magyar Nemzeti Bank 2026. szeptember 15-i pénzforgalmi tájékoztatója szerint a bűnözők egyre gyakrabban cégvezetőket céloznak telefonos vagy e-mailes megkereséssel, gyakran nyilvános forrásokból szerzett céginformációkat felhasználva. Az EBA és az EKB jelentése szerint 2024-ben az Európai Gazdasági Térségben az átutalásos csalások veszteségének mintegy 85 százalékát a felhasználók viselték (kártyás fizetéseknél 38 százalékot), és az átutalásos csalások értékének 74 százalékát a fizető fél manipulálása adta.

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézetének ajánlása egyértelmű: minden e-mailben érkező fizetési kérést külön csatornán, például telefonon ellenőrizz, mielőtt teljesíted. Számlaszám-változást ezért soha ne fogadj el csak e-mail alapján, hanem hívd vissza a partnert a korábbról ismert, nem a levélben szereplő telefonszámon.

A rendszerszintű védelem közben látványosan erősödik. A Pft. 55/D. §-a alapján működő központi visszaélésszűrő rendszer az MNB 2024-es Fizetési rendszer jelentése szerint a 2025. július 1-jei törvényi határidővel indult, és mesterséges intelligenciára épülő, valós idejű jelzést ad a bankoknak. A lakosság tájékoztatását a 2022 őszén indult KiberPajzs program végzi (MNB, Magyar Bankszövetség, ORFK, NBSZ NKI, NMHH).

A kereskedőket és vállalkozásokat érintő fő pénzforgalmi kockázatok és védekezési módok:

KockázatHogyan jelentkezikFő védekezés
Vitatott kártyás fizetésa vásárló bankja igazolást kér a tranzakciórólbizonylatok, számlák, átvételi igazolások megőrzése
Beszállítói számlaszám-módosításe-mail érkezik új bankszámlaszámmalvisszahívás a korábbról ismert telefonszámon
Vezető nevében küldött fizetési kéréssürgető, titoktartást kérő levél vagy hívásellenőrzés külön csatornán, kettős jóváhagyás
Adathalász SMS vagy e-mailbank vagy szolgáltató nevében kérnek belépési adatotbelépés csak a hivatalos alkalmazásból vagy a beírt címről
Kártyaadat bemondása telefonona kártya és a vásárló nincs jelenfizetési link erős ügyfél-hitelesítéssel vagy személyes fizetés

Forrás: MNB pénzforgalmi tájékoztató, 2026, NBSZ NKI figyelmeztetés, EBA és EKB jelentés, 2025.

Gyakori kérdések és tételes válaszok a témában

Mit jelent a chargeback a kereskedő szempontjából?

A chargeback olyan kártyás vitarendezési eljárás, amelyben a vásárló a bankján keresztül visszakéri a fizetés összegét, a kereskedőnek pedig bizonylattal, számlával és átvételi igazolással kell igazolnia a teljesítést. A kereskedőre irányadó határidőket az elfogadói szerződés tartalmazza.

Meddig vitathatja a vásárló a kártyás terhelést?

A Pft. 42. §-a szerint jóvá nem hagyott vagy hibás fizetés helyesbítését a terhelést követő tizenharmadik hónapig lehet kérni. Ha a jóváhagyáskor a pontos összeg nem volt ismert, a visszatérítési igény 56 napig érvényesíthető.

Hogyan előzhető meg a számlaszám-módosításos csalás?

Számlaszám-változást soha ne fogadj el csak e-mail alapján. Hívd vissza a partnert a korábbról ismert telefonszámon, és vezess be kettős jóváhagyást az új kedvezményezettekre.

Mennyire biztonságos a terminálos kártyaelfogadás?

Az EBA és az EKB 2025-ös jelentése szerint 2024-ben az Európai Gazdasági Térségben a nem távoli kártyás fizetések csalási aránya értékben 0,007 százalék volt, tizenharmada a távoli fizetésekének. A kockázat döntő része a kártya jelenléte nélküli fizetéseknél jelentkezik.

Hova jelentsd a csalást?

Először a bankodnak, utána személyesen a rendőrségen, az informatikai incidenst pedig a Nemzeti Kibervédelmi Intézetnek a csirt@nki.gov.hu címen.

Mit tegyél, ha baj van? — Az MNB teendőlistája

6 azonnali lépés
Hívd fel a bankodat egy ellenőrzött, nem a gyanús üzenetből szármó telefonszámon, és kérd az érintett kártya vagy hozzáférés letiltását.
Nézd át a számlaforgalmat, és egy biztosan nem érintett eszközről változtasd meg a jelszavakat.
Őrizd meg a bizonyítékokat (leveleket, üzeneteket, hívásnaplót), és ne törölj semmit a fertőzöttnek vélt eszközön.
Tégy feljelentést személyesen az illetékes rendőrkapitányságon akkor is, ha kár még nem keletkezett.
Jelentsd az incidenst a Nemzeti Kibervédelmi Intézetnek a csirt@nki.gov.hu címen, lehetőleg az eredeti levéllel együtt.
Szólj a partnereidnek, ha a csalók a te nevedben is küldhettek leveleket.

Források

  • Magyar Nemzeti Bank: Tájékoztató a pénzforgalmi táblakészlethez, 2026. szeptember 15.
  • Magyar Nemzeti Bank: Fizetési rendszer jelentés, 2024
  • Magyar Nemzeti Bank: Teendők adathalász csalás esetén
  • Nemzeti Jogszabálytár: 2009. évi LXXXV. törvény a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról, hatályos szöveg, 2026
  • NBSZ Nemzeti Kibervédelmi Intézet: Tájékoztatás vezetők nevében küldött pénzügyi csalási kísérletről (CEO Fraud), 2020
  • KiberPajzs: A kezdeményezésről
  • Európai Bankhatóság és Európai Központi Bank: 2025 Report on payment fraud, 2025