Elektronikus fizetések aránya: az MNB szerint a pénztárgépes vásárlások 46 százaléka már elektronikus
Az elektronikus fizetések aránya 2025-ben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2026 szeptemberében megjelent Fizetési rendszer jelentése szerint az online pénztárgépen rögzített vásárlások darabszámának 46, értékének pedig 59 százalékát érte el, ami egy év alatt 3 százalékpontos bővülés. A teljes gazdaságban szintén 46 százalék az elektronikus tranzakciók aránya, a webes vásárlásoknál 77, a számlafizetéseknél 80 százalék, vagyis a készpénz a fizikai boltokban még mindig a vásárlások többségénél ott van, de a fordulópont már látótávolságban van. Kereskedőként ebből az következik, hogy aki most rendezi be a pénztárát a kártyás, mobiltárcás és azonnali fizetésre, az a következő évek alapállapotára készül fel.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2026 szeptemberében megjelent Fizetési rendszer jelentése szerint 2025-ben az online pénztárgépen rögzített vásárlások darabszámának 46%-a, értékének pedig 59%-a volt elektronikus (+3 százalékpontos éves bővülés). A teljes gazdaságban szintén 46%, a webes vásárlásoknál 77%, a számlafizetéseknél pedig 80% az elektronikus arány, a kártyás vásárlások mintegy 30%-a pedig már mobiltárcával történik.
Mekkora ma az elektronikus fizetések aránya Magyarországon?
A legfrissebb jegybanki adat szerint 2025-ben a magyar gazdaság összes fizetési műveletének 46 százaléka volt elektronikus, és ugyanennyi, 46 százalék volt az elektronikus arány az online pénztárgépet használó szektorban, amely a boltok, az éttermek és egyes szolgáltatások (például a taxi) tranzakcióit fedi le. Az MNB a pénztárgépes adatokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) online pénztárgép adatbázisából számolja, így ez a hazai bolti fizetések legteljesebb képe. Az érték szerinti arány már 59 százalék, mert a nagyobb összegeket jellemzően kártyával fizetjük.
Nemzetközi összevetésben is látszik az elmozdulás, hiszen az MNB számítása szerint az elektronikus vásárlások értékének aránya 51 százalék lett, ami 10 százalékponttal magasabb az uniós átlagnál. A jegybank 2030-ra a teljes gazdaságban legalább 60–67 százalékos elektronikus arányt tűzött ki célul, de ez stratégiai célérték, nem előrejelzés.
Hol tart még erősen a készpénz?
A készpénz a legkisebb értékű vásárlásoknál és az ország keleti, északi vármegyéiben a legerősebb, miközben a nagyobb kosaraknál már egyértelműen az elektronikus fizetés vezet. Az MNB értéksávos adatai szerint 5 000 Ft alatt 40%, 5 001–10 000 Ft között 57%, 10 001–15 000 Ft között 63%, 15 001–20 000 Ft között 65%, 20 001–50 000 Ft között 69%, 50 000 Ft felett pedig 67% az elektronikus arány darabszám szerint (Forrás: MNB, Fizetési rendszer jelentés, 2026, 24. ábra, NAV online pénztárgép adatbázis alapján).
A területi különbség akár 30 százalékpont is lehet, mert míg Budapesten a pénztárgépes vásárlások 62 százalékát fizették elektronikusan, addig Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád vármegyében csak 32 százalékát. Ennek ellenére a változás iránya mindenhol ugyanaz, hiszen 2025-ben minden vármegyében 2–4 százalékponttal nőtt a darabszám szerinti elektronikus arány.
Az elektronikus és a készpénzes vásárlások értéke közti különbség is gyorsan szűkül, hiszen az elektronikus fizetések mediánértéke 2025-ben már csak 1,8-szorosa volt a készpénzesekének, és az MNB 2030-ra 1,4-es arányt tűzött ki célul. A kártya és a telefon tehát egyre kevésbé a nagy bevásárlás eszköze, és egyre inkább a mindennapi, kis összegű vásárlásoké is.
A fizetési helyzetek között nagy a szórás, és ez a kép sokat elárul arról, merre halad a piac:
| Fizetési helyzet (2025) | Elektronikus arány | Mit mutat |
|---|---|---|
| Teljes gazdaság, összes fizetési művelet | 46% (darab) | 4 százalékpontos éves bővülés |
| Online pénztárgépes vásárlások | 46% (darab), 59% (érték) | 3 százalékpontos bővülés darabszámban |
| Webes vásárlások | 77% | 6 százalékpontos bővülés |
| Közmű-, biztosítási és távközlési számlák | 80% | elérte az MNB 2030-as célértékét |
Forrás: MNB, Fizetési rendszer jelentés, 2026. szeptember, 2025. évi adatok.
Mi hajtja a váltást a pénztárnál, és mennyibe kerül mindez a kisebb kereskedőknek?
A váltást egyszerre hajtja a vásárlói igény, a mobiltárcák terjedése és a jogszabályi elfogadási kötelezettség. Az MNB lakossági felmérése szerint a felnőtt lakosság 72 százaléka szívesebben fizetne elektronikusan, ha lehetősége lenne rá, és a legtöbben kényelmesnek (67 százalék) és biztonságosnak (60 százalék) tartják ezt a fizetési módot. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 5/F. §-a 2021 óta előírja, hogy a pénztárgép használatára kötelezett kereskedő biztosítsa a vásárlónak az elektronikus fizetés lehetőségét és annak folyamatos rendelkezésre állását.
A technológiai oldalon a mobiltárca a legerősebb trend. A jegybank adatai szerint 2025-ben a kártyás vásárlások mintegy 30 százaléka mobiltárcával történt, ez 638 millió tranzakciót jelentett 5,3 ezer milliárd forint értékben, a kártyák 30 százalékát pedig már regisztrálták is mobiltárcába. Közben a qvik, vagyis az MNB által bevezetett, az azonnali fizetési rendszerre épülő nemzeti fizetési szabvány, amellyel QR-kóddal, telefonérintéssel, linkkel vagy fizetési kérelemmel közvetlenül bankszámláról lehet fizetni, 2025-ben 7,6 millió tranzakciót bonyolított 2,3 ezer milliárd forint értékben. Ennek nagyobb része, 5,4 millió tranzakció, fizetési kérelemre indult, a QR-kódos, érintéses és linkes fizetések száma pedig 2,2 millió volt.
A qvik elfogadóhelyek száma 2025-ben elérte a kártyát elfogadó kereskedők számának 14,1 százalékát, és a jegybank szerint már több mint 30 ezer, túlnyomórészt online kereskedőnél lehet így fizetni. A teljes azonnali átutalási forgalom 263,5 millió tranzakcióra nőtt, ami 17,2 százalékos éves bővülés, és a jegybank szerint az innovatív fizetési megoldások részaránya az összes tranzakción belül már 27 százalék. Az online kereskedelemben ez a kínálat szinte teljes, hiszen 2025-ben a hazai webshopok 91 százalékában lehetett online fizetni, ami jó előjel arra, hogy a fizikai boltokban is a vásárló választása lesz a döntő.
A kisebb kereskedőknek a kártyaelfogadás forgalomarányosan a legdrágább, hiszen az MNB szerint a negyedévente 1 millió forintnál kisebb kártyás forgalmat bonyolító kereskedők elfogadási költsége 2025-ben a kártyás forgalom 3,7 százaléka volt. Ez több mint kétszerese annak az 1,5 százalékos szintnek, amelyet a jegybank 2030-ra célként határozott meg, és a jelentés azt is rögzíti, hogy ezek a költségek tovább emelkedtek. A piaci koncentrációt mérő mutató 2025-ben 7,7 százalékkal nőtt, ami a jegybank értékelése szerint gyengítheti az árversenyt.
Az MNB ezért kifejezetten a kisebb kereskedőknek ajánlja a fizetési megoldások diverzifikálását, mert a qvik elfogadással a jelentés szerint akár több százalékponttal is csökkenthetők a költségek, és egy második elektronikus csatorna a technikai kiesések kockázatát is mérsékli. Mivel az elektronikus elfogadást biztosító üzletek 46 százalékában már az elektronikus fizetés van többségben, ami jóval meghaladja a 2030-ra kitűzött 40 százalékos célt, sok üzletben már a tranzakciók többségét terheli elfogadási díj.
A költségek közé a visszaélések kockázata is beletartozik. Az MNB adatai szerint 2025-ben ugyan jelentősen csökkent a pénzforgalmi visszaélések összértéke, a vállalati ügyfeleket érintő átutalásos visszaélések 4,9 milliárd forintot tettek ki, és a jelentés kiemeli, hogy a csalók egyre inkább a cégeket célozzák, így a pénzügyi folyamatok ellenőrzése egy kisebb vállalkozásnál is a költségkontroll része.
Mire készülj fel most, ha versenyelőnyt akarsz?
4 lépés kereskedőknekGyakori kérdések és tételes válaszok a témában
Mekkora az elektronikus fizetések aránya Magyarországon?
Az MNB 2026-os Fizetési rendszer jelentése szerint 2025-ben a teljes gazdaságban a fizetési műveletek 46 százaléka volt elektronikus. Az online pénztárgépen rögzített vásárlásoknál a darabszám 46, az érték 59 százaléka volt elektronikus.
Kötelező-e elektronikus fizetést biztosítani az üzletben?
A kereskedelemről szóló törvény 5/F. §-a szerint a pénztárgép használatára kötelezett kereskedőnek biztosítania kell a vásárló számára az elektronikus fizetés lehetőségét és annak folyamatos rendelkezésre állását. A szabály 2021 óta él.
Mennyi a kártyaelfogadás költsége egy kisebb üzletnek?
Az MNB szerint a negyedévente 1 millió forintnál kisebb kártyás forgalmú kereskedők elfogadási költsége 2025-ben a kártyás forgalom 3,7 százaléka volt. A jegybank 2030-as célja ennél jóval alacsonyabb, legfeljebb 1,5 százalék.
Mi az a qvik, és használják már?
A qvik az MNB által bevezetett nemzeti szabvány, amely az azonnali fizetési rendszerre épül, és QR-kóddal, telefonérintéssel, linkkel vagy fizetési kérelemmel teszi lehetővé a bankszámláról történő fizetést. 2025-ben 7,6 millió qvik tranzakció történt 2,3 ezer milliárd forint értékben.
Források
- Magyar Nemzeti Bank: Fizetési rendszer jelentés 2026 (2025. évi adatok), 2026
- Magyar Nemzeti Bank: Fizetési rendszer jelentés 2026, teljes PDF, 2026
- Magyar Nemzeti Bank: Pénzforgalom 2030, stratégiai célkitűzés és Pénzforgalmi Fejlettségi Mutatórendszer, 2023
- Nemzeti Jogszabálytár: 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről, 5/F. §, hatályos szöveg